NON-STOP Fűtésszerelő Budapest és Pest megye

Fűtés rendszer átmosás

FŰTÉS-BEÜZEMELÉS AKCIÓ

06-70-323-2004

professzionális szakemberek

Fűtésszerelés Budapest INGYENES KISZÁLLÁS!

Fűtéskorszerűsítés, Fűtés karbantartás, Javítás, Tisztítás, Átmosás, Radiátor csere,Fűtésrendszer légtelenítés

Fűtésrendszerek légtelenítése, Kiépítése, Fűtéskorszerűsítés,

Fűtés karbantartás,Javítás,Tisztítás-átmosás!

GARANCIA!

Központi fűtés, padlófűtés, kiépítése- átalakítása,

korszerűsítése, légtelenítés, tisztítás, karbantartás.

Keringető szivattyúk cseréje,

Fan Coil rendszerek,

Radiátor - radiátor szelep - csere. Meglévő  fűtésrendszer átmosás.

Lakások és családi házak, lakóépületek fűtésére használt egységek fő jellemzői

Hagyományos, régi építésű, átlagos méretű (kb. 80 m2-es) lakás vagy ház fűtésére használt gázkazán kb. 20 kW-os volt. A mai rendeletek szerint épített ugyanilyen méretű lakáshoz ennél lényegesen kisebb gázkazán is megfelelhet. Ugyanakkor megmaradtak a hagyományos tüzelőanyagok is (vegyes tüzelés, pellet, olaj), melyek automatizált változatai megfelelő fűtést/melegvíz-ellátást biztosítanak. A vízoldali cirkuláció rendszere szerint (kényszer cirkuláció, ill. gravitációs) a legtöbb gázkazán tartalmazza a fűtővíz szivattyút, de van külön telepíthető szivattyús típus is.

Égője általában egy gyújtólángot és egy főégőt tartalmaz, az újabb kondenzációs gázkazánok sugárzó csőégővel készülnek, az alacsonyabb füstgáz hőmérséklet (és kisebb veszteség) elérésére. Az égő fajtája szerint lehet elő- és utókeveréses égő, blokkégő, égőcső, égőtálca, sugárzó égő, gyújtóégő és főégő.

Automatikája a vízhőmérsékletet és a szivattyúindítást szabályozza, szokásos elemei a túlmelegedés elleni termosztát, füstgáz-visszaáramlás elleni termosztát, vízhőmérséklet-szabályozás és időjáráskövető szabályozás. Az égő indítását a szivattyúindítással párhuzamosan, víznyomásról vezérlik. A fűtés/kazán indítása helyiségtermosztátról történik. A korszerű gázkazánok moduláló (folyamatos) teljesítményszabályozású égővel készülnek, ami teljesítményét a hozzáillő helyiségtermosztáttal fokozatmentesen változtatja. Az automatikus teljesítményszabályozást akkor tudjuk kihasználni, ha a gázkazán nincs túlméretezve a lakás fűtési igényéhez képest, vagyis a kazánnal folyamatos szabályozással biztosítható legkisebb teljesítmény lehetőleg jelentősen kisebb a lakás fűtésiteljesítmény-igényénél. Ennél kisebb igény esetén a kazán csak ki-be kapcsol.

Háztartási célra a gázkazánokon kívül más típusú kazánokat is alkalmaznak, mint pl. szilárd (vegyes) tüzelésű és olajtüzelésű kazánokat.

Fűtővíz hőmérsékletének szabályozása - kazánteljesítmény

A fűtővíz hőmérsékletének beállítása a külső időjárás függvényében befolyásolja a rendszer hatásfokát, mert magas fűtővíz-hőmérsékletre csak alacsony külső környezeti hőmérsékletnél van szükség. A fűtővíz-hőmérséklet legrégebbi szabályozása kézzel történt, a kazánon elhelyezett kapcsolóval (pl. 1-10 fokozat, pontos hőmérséklet, vagy teljesítményérték nélkül). A mai előírások lakásfűtés esetén 100 m2 új lakás fölött kötelezővé teszik az időjáráskövető fűtővíz-szabályozást. Mindkét esetben a fűtővíz-hőmérséklet tartása általában úgy történik, hogy a kazán addig jár bizonyos teljesítményen, amíg el nem éri a kívánt fűtővíz-hőmérsékletet, de nem szabályozza ezzel párhuzamosan a gázégő teljesítményét, azt csak a folyamatos szabályozású kazán erre alkalmas szobatermosztátja tudja megtenni. Vagyis lehet pl. 50 C°-on leadni a teljes teljesítményt, és lehet 75 C°-on is, ha erre egyébként a fűtőfelületek alkalmasan vannak kivitelezve. Egyes kazántípusokon választási lehetőség is van, alacsony vagy normál hőmérsékletű üzem egy előbbihez hasonló váltó kapcsolóval állítható be. A teljesítmény mindkét esetben ugyanannyi, a névleges lehet.

Padló Fűtés Jellemzői

Valamilyen fűtőközeg (leginkább víz) felmelegítése és áramoltatása, az erre használatos berendezésekkel, csövekkel, idomokkal, szerelvényekkel.

A sugárzófűtések csoportjába tartozik: mivel a komfortérzetet az ilyen jellegű hőátadás (a hőáramlásos konvektív hőátadással szemben) kb. 55%-ban határozza meg, így alkalmazása indokolt. Kezdetben luxusigényű fűtési rendszereknél alkalmazták (ipari épületekben nagy belmagasságú terek fűtésének egyik lehetséges megoldásaként), manapság családi házak, társasházak egyéb lakó- és hivatali épületek megszokott fűtési rendszerévé vált.

A tisztán padlófűtéssel kivitelezett rendszer azonban ritka, és nem is célszerű, mivel

• az ide vonatkozó szabványok a padló felületi hőmérsékletét lakóhelyiségekben 29, az úgynevezett: peremzónában 36 (tb = 20 °C), fürdőszobában 33 °C-ban (tb = 24°C) maximalizálják: ilyen hőmérsékletekkel a rendelkezésre álló felülettel a teljes hőszükséglet legtöbbször nem biztosítható
• kizárólag padlófűtés alkalmazása esetében a padló közelében nagyobb koncentrációjú port tartalmazó légréteg alakul ki, ami különösen hálószobában vagy gyermekszobában nem kívánatos
• átmeneti időjárási időszakban (reggel hűvös, délután meleg) a nagy hőtehetetlenség miatt rossz kialakításnál túlfűtés jelentkezhet
• szintén a nagy hőtehetetlenség miatt nehezebb a felfűtés is
• a padlófűtés hatását leginkább kerámia- vagy kőburkolat alkalmazása esetén tudja kifejteni, melegpadló igénye esetén a szigetelő hatás miatt nem lenne ideális megoldás.

A fenti megfontolásokból célszerű a padlófűtést hagyományos radiátoros fűtéssel kombinálva alkalmazni.

Kialakítása

A fűtési rendszerek tervezését a külső és belső térelhatároló szerkezetek hőtechnikai adataiból, a mértékadó téli fűtési hőszükséglet számításával kell kezdeni. Előzetes becslés vagy ellenőrzés céljára használható a tapasztalati "hőkarakterisztika" módszer: ez alapján a fűtött légtér mértékadó, egységnyi (fajlagos) hőszükséglete 30...70 W/m³ érték közé esik. A hőszükséglet legalább 30...40%-át javasolt konvektorlemezes, radiátoros fűtéssel fedezni. A padlófűtés hasznos felületét a bútorok miatt 20-30%-kal csökkentve lehet figyelembe venni. A sugárzófűtés miatt, a hőszükséglet számításnál feltételezett belső hőmérséklet 1-2 °C-kal alacsonyabb lehet. Padlófűtés céljára kizárólag erre minősített csövet használjunk fel (oxigéndiffúzió ellen védett térhálósított polietilén, műanyagbevonatos min. 0,7 mm falvastagságú padlófűtési rézcső stb.): a csövek legáltalánosabb belső átmérője 12–13 mm.

Padlófűtés története

Részben az ókori nagyobb épületekben építettek padlófűtést (hypocaustum), részben a középkori kolostorokban alkalmazták a padlófűtés egy légfűtéses módját. Magyarországi példája a Margit-szigeti domonkos kolostorban látható. A Margit-szigeti domonkos apácakolostor padlófűtésében egy kis téglával kibélelt fűtőkamrában tüzeltek, aminek teteje egy soklyukú kőlappal volt lefedve. A fa égetésekor a lyukak le voltak zárva, majd mikor szénné égett a kamrában lévő fa, szabaddá téve őket kellemes meleg áramlott a refektórium vendégei számára. A kutatás egyébként a más kolostorokban elterjedt fűtési rendszer rokonaiként és nem a római hypocaustum, azaz padlófűtés továbbéléseként tartja számon a szigeti rendszert. Nagyobb méretben oszlopokra épített padló alatt vezeték ki a füstöt. A magyar várak közül a a budai, az esztergomi, és a visegrádi királyi vár fontosabb helyiségeit így fűtötték. Megtekinthető leletei az Aquincumi Múzeumban találhatók.

Budapesti lefedettsége:

I. kerület Várkerület, II. kerület Rózsadomb, III. kerület Óbuda-Békásmegyer, IV. kerület Újpest, V. kerület Belváros-Lipótváros, VI. kerület Terézváros, VII. kerület Erzsébetváros, VIII. kerület Józsefváros, IX. kerület Ferencváros, X. kerület Kőbánya, XI. kerület  Újbuda, XII. kerület Hegyvidék, XIII. kerület Angyalföld, XIV. kerület  Zugló, XV. kerület Újpalota, XVI. kerület  Mátyásföld, XVII. kerület Rákosmente, XVIII. kerület Pestszentlőrinc Pest Szentimre, XIX. kerület Kispest, XX. kerület Pesterzsébet, XXI. kerület Csepel, XXII.kerület Budafok-Tétény, XXIII.kerület Soroksár

 Pest megyei lefedettsége:

Albertirsa, Alsógöd, Alsónémedi, Bénye, Biatorbágy, Budakeszi, Budaörs, Csévharaszt,   Csomád, Csömör, Diósd, Dunaharaszti, Dunakeszi, Dunavarsány, Ecser, Érd, Erdőkertes, Felsőgöd, Felsőpakony, Fót, Gomba, Göd, Gödöllő, Gyál, Gyömrő, Halásztelek, Herceghalom, Isaszeg, Kerepes, Kisnémedi, Kistarcsa, Leányfalu, Maglód, Mende, Mogyoród, Nagykovácsi, Nagytarcsa, Nyáregyháza, Ócsa, Őrbottyán, Páty, Pécel, Perbál, Péteri, Pilis, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Remeteszőlős, Solymár, Sülysáp, Szada, Százhalombatta, Szentendre, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Szilasliget, Taksony,Tárnok, Tököl, Törökbálint, Úri, Üllő, Üröm, Vasad, Vecsés